Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Tenyésztési szabályzat

Az Ázsiai Törpekutyák és Bichonok Fajtagondozó Egyesülete (továbbiakban ÁBE) gondozása alá a következő fajták tartoznak: Chinese Crested Dog (hairless és powder puff változat), Japán Chin, Lhasa Apso, Pekingese (Pekingi palotakutya), Shih-tzu, Tibeti Spániel, Tibeti Terrier, Bichon Frise, Bolognese, Coton de tulear, Havanese, Löwchen (Kis oroszlánkutya), Maltese (Máltai selyemkutya).

A Tenyésztési Program, az ÁBE fajtáinak fenntartását, tervszerű, fajtatiszta tenyésztését, fajta jellegzetességeik, küllemük, karakterük (viselkedésük), és egészségük megőrzését, egyben a fajta nemesítési céljait szolgálja. Rendkívül fontos feladatunknak tartjuk ritka fajtáink elterjedésének elősegítését Magyarországon.

A jelen Tenyésztési program, ami egyben Tenyésztési Szabályzat, - kötelező hatállyal kiterjed, Magyarország területén az ÁBE fajtáinak tenyésztőire, függetlenül tagsági viszonyuktól, és az általuk tenyészteni óhajtott egyedekre. Ezen tenyésztési program figyelembe veszi az Állattenyésztésről, az Állatok védelméről és kíméletéről szóló. törvény, valamint rendelet - mindenkor hatályos változatában foglaltakat. Az ÁBE vezetése kijelenti, hogy mindent elkövet, a fenti jogszabályokban foglaltak betartása és betartatása érdekében. Mindazonáltal kijelentjük, hogy az Egyesület vezetése fontosnak tartja az objektív tenyésztői felelősség, valamint a jó gazda gondosságának fogalmát (1998. évi XVIII. tv. 3.§ 8. pont) és annak vitás esetekben történő érvényesíthetőségét.

Az egyesület létrejöttének célja hogy összefogja és koordinálja az egyesülethez tartozó kutyafajták magyarországi tenyésztőit, a populációt geno- és fenotípusában egyaránt fejlesztve az állattartási és állatvédelmi jogszabályok maximális figyelembevételével, csökkentve ezáltal a regisztrálatlan egyedek számát.

Az egyesület rendelkezésére áll számítógép, telefonvonal, internet hozzáférhetőség, mikrochip leolvasó továbbá minden olyan szükséges hardver és szoftver, mely lehetővé teszi az adatok nyilvántartását, és az egészségügyi vizsgálatok eredményeinek gyűjtését.

Az Egyesület egyes technikai jellegű részfeladatok ellátásával, a felelősség megtartásával, külön szerződésben mást is megbízhat.

Tenyésztésvezető: Dr. Lehotzky Pál

A Tenyésztésvezető az Egyesület Alapszabálya, az ÁBE közgyűlésének, elnökének, vezetőségének és határozatainak keretei között végzi tevékenységét. Feladatainak ellátása során tudomására jutott adatokat és információkat bizalmasan kezeli és azt kizárólag az ÁBE vezetőségének felhatalmazásával hozza nyilvánosságra.

Tenyésztésvezető feladata:

Az Egyesület Tenyésztési Szabályzatának szigorú, következetes betartatása.

Folyamatosan figyeli az FCI és az Egyesület tenyésztési szabályzatát, az Állatvédelmi Törvényt, és ha ezekbe bármilyen változás történik, azt jelzi és változtattat rajtuk.

Az Egyesület gondozása alá tartozó fajták tartásmódjára vonatkozó alap irányelvek, ajánlások kidolgozása.

Az egyesülethez tartozó fajták egészség megőrzésére, fajtanépszerűsítésre, fajtamentésre vonatkozó szabályzatok, bizottságok megalkotása, létrehozása.

Pároztatási kérvények elbírálása, állatorvosokkal való kapcsolattartás.

Rendszeres tájékoztatás az egyesület vezetése felé.

Minden olyan egyéb feladat, amely elvégzésére felkéri az ÁBE Közgyűlése, Elnöke.

 

ÁZSIAI TÖRPEKUTYÁK ÉS BICHONOK FAJTAGONDOZÓ EGYESÜLETE

TENYÉSZTÉSI SZABÁLYZATA

 

Bichon Frise

Bolognese

Coton de tulear

Havanese

Löwchen - Kis oroszlánkutya

Maltese - Máltai selyemkutya

Chinese Crested Dog - Kínai meztelenkutya (hairless és powder puff változat)

Japán Chin

Lhasa Apso

Pekingese - Pekingi palotakutya

Shih-tzu

Tibeti Spániel

Tibeti Terrier                  ebfajták vonatkozásában

 

Fajtagondozó Szervezet:

Ázsiai Törpekutyák és Bichonok Fajtagondozó Egyesülete

8994. Zalaszentgyörgy Kossuth Lajos utca 80.           

mint a MEOESZ tagja

 

I.Fajtaleírás

 

A jelen tenyésztési program tárgyát képező ebfajták standardja a mindenkor irányadó FCI standard szerint alakul. Valamennyi fajtánk az FCI IX. fajtacsoportba tartozik, a társasági kutyák csoportjába.

Egyesületünk megalakulásakor tagjaink kérésére és javaslatára a 2014. január 1. után született egyedekre bevezettük a kötelező patella szűrést minden fajtára vonatkozóan. Néhány tenyésztő ugyan már nagy hangsúlyt fektetett eddig is saját állományának szűrővizsgálataira, ennek ellenére a magyar állomány nagyobb hányadának egészségi állapota ismeretlen. Ezen a tény ismeretében a kötelező szűrések mennyiségénél és az eredmények tenyésztésből kizáró rendszerénél a fokozatosság elvét lehet csak követni. Amennyiben ezt figyelmen kívül hagynánk, és maximális szigorral csak a betegségtől mentes, vagy negatív vizsgálati eredménnyel rendelkező egyedek tenyésztését engedélyeznénk, úgy ez a hazai populáció oly mértékű beszűküléséhez vezethetne, ami súlyosan veszélyeztetné sok fajtánk megfelelő génállományának megmaradását.

Előforduló betegségek

Mozgásszervi betegségek

Patellaficam - PL Patella

Luxation

 

A hazai állomány egészségügyi helyzetéről nincsen hivatalos kutatás, illetve statisztika, de a nagyszámú hobbiegyed egészségügyi problémáiból egyértelműen látszik, hogy kiemelkedő hangsúlyt kell helyezni a térdkalács ficammal kapcsolatos állomány szintű adatok összegyűjtésére, illetve az ebből adódó problémák visszaszorítására.

Meghatározás: A térdkalács (patella) ficam és annak fokozata fizikális vizsgálattal megállapítható, radiológiai vizsgálattal a végtag csontjainak görbületét lehet detektálni. Fizikális vizsgálat során álló helyzetben a térdizületeket megfogva kitapintjuk a patellákat. Normális izület esetében azok nem tolhatók ki árkukból sem hajlított, sem nyújtott állapotban. Amennyiben az állat patella ficamos, úgy a térdkalács az árkából vagy a belső oldal felé (medialis irányba) vagy a külső oldalra egy kattanó érzés kíséretében kirakható, illetve ha ficamodott állapotban van, akkor visszahelyezhető. IV-es fokozat esetén nem helyezhető vissza. A rendellenességet okozhatja a combcsont végén levő vájulat sekélysége vagy a térdkalácsot rögzítő szalagok megnyúlása, szakadása. Jellegzetes tünet: az állat hirtelen felkapja az egyik hátulsó lábát, és három lábon ugrál, majd pár lépés múlva, azt újra zavartalanul használja. Ez a jelenség percenként ismétlődhet. Kistestű kutyákban fordul elő általában.

Érintett korosztály: általában 4-5 hónapos kortól fordul elő.

Diagnózis: tapintásos vizsgálattal, esetleg röntgenfelvétellel.

Gyógykezelés:

Konzervatív terápia: Konzervatív terápiát alkalmazunk kistestű kutyák I. fokú ficama esetén. Ha fájdalmat jelez az állat, akkor kúraszerűen alkalmazott fájdalomcsillapító gyógyszert

adunk. Az ízületi nedv termelését fokozó illetve az ízületi porc regenerációját elősegítő gyógyszereket/ gyógyhatású készítményeket hosszú távon adagoljuk. Kontrollálni kell az állat testsúlyát, vigyázni kell, mert minden fölösleges súly plusz terhelést jelent az izületekre!

Műtéti ellátás: Lényege a térdízület anatómiai viszonyainak megváltoztatása úgy, hogy a patella az árkából ne tudjon oldalirányban elmozdulni. Hogy mit kell korrigálni és milyen fokban, azt sokszor csak műtét közben lehet meghatározni. A korrekció több lépcsőből áll, azonban nem kell mindig minden lépést végigjárni, csak azokat, melyek átalakítása után a helyes anatómiai viszonyok kialakulását várjuk.

Öröklődés módja: A betegség többnyire örökletes jellegű (82%), de az öröklődés menete nem tisztázott. Kölyökkutyák esetében a diagnózis nem mindig egyszerű. 10 kg alatti kutyákban 12x gyakoribb, illetve nőstény kutyák esetében a gyakoriság 1,5-x-es a kanokhoz képest. 50%-ban kétoldali az elváltozás. Az ivari diszpozíció oka nem tisztázott, lehet, hogy X kromoszómához kötötten öröklődik, de felmerül a hormonális befolyásoltság is.

A térdkalács ficam besorolása:

A patella ficamot súlyosság foka alapján 4 kategóriába soroljuk.

mentes:           luxatio nem állapítható meg, nincs luxálhatóság.

I-es fokozat (enyhe): hajlításban és nyújtásban a térdkalács medialis/lateralis nyomás hatására luxálható. A nyomás megszűnése után spontán repostio megy végbe.

II-es fokozat (közepesen enyhe): A patella lateralis/medialis ujjal történő nyomás hatására vagy a vizsgálat közben a térd nyújtására luxálódik vagy az állat maga luxálja. A patella medialis/lateralis irányban luxálva marad és medialis/lateralis irányban nyomás hatására vagy aktív hajlítás és nyújtás után ugrik vissza.

III-as fokozat((közepes): A térdkalács medialis/lateralis irányban luxált. Medialis/lateralis nyomás hatására eredeti helyzetébe az izületi henger nyúlványai közé visszanyomható. A nyomás megszűnése a térdkalács ismételt luxatioját okozza.

IV-es fokozat (súlyos): A térkalács állandóan medialis/lateralis irányban luxált. A repositio nem  lehetséges.

 

  1. Hip Dysplasia (HD) – Csípőízületi diszplázia

A csípőízületi diszplázia a kutyák leggyakoribb örökletes betegsége. Mintegy 40%-ukat érinti. Minden fajtán előfordul, de legtöbbször a közepes és a nagytestű kutyákon mutatkozik meg klinikai tünetekben. A csípőízületi diszplázia oka egyetlen tényezőben nem jelölhető meg.
A genetikai háttér, azaz az öröklődés a legfontosabb (recesszív=lappangó,sokgénes öröklődés, mely változó erősséggel jut kifejezésre). Emellett szerepet tulajdonítanak az ízület körüli lágy szövetek (izmok, szalagok, izületi tok) minőségének, a kölyök mozgásának (a sokat ülő, fekvő, túlsúlyos) kölyök hajlamosabb a diszpláziára), a helyes táplálásnak is. Kizárólag olyan állatok betegednek meg, amelyek örökölték a betegséget. Ezért ha kizárjuk a tenyésztésből a betegséget hordozó kutyákat, lehetővé válik az ún. szelekciós mentesítés. Fejlődési rendellenesség, mert születéskor nem áll fenn („lappang”), hanem később alakul ki. A betegség kezdetén, néhány hetes korban a csípőízületben az ízületi nedv felszaporodása észlelhető, amit az ízületi tok és az egész ízület ellazulása követ. Ez a folyamat 16 hetes életkorra lezajlik. Az ízület lazasága a csípőízületi diszplázia legfontosabb, örökletes rizikófaktora. Minél lazább az ízület, annál valószínűbb, hogy a mozgás közben pontatlanul érintkező ízületi felületeken fokozott terhelés lép fel. Ez gyulladásos-elfajulásos elváltozásokhoz vezet. Az ízületet alkotó csontok eldeformálódnak, a csontfelszívódások és a csontlerakódások következtében kórosan átépülnek. A folyamat az ízület lazaságának mértékétől és a hajlamosító tényezőktől (táplálás, mozgatás) függően károsítja a csípőízületet és többnyire hónapok, vagy évek múltán vezet a hagyományos röntgenvizsgálati eljárással kimutatható csontelváltozások kialakulásához.

A klinikai tünetek alapján a betegségnek több formáját különítjük el. A heveny formával ritkán találkozunk. Ez viszonylag korán, 5-12 hónapos kor között jelentkezik és feltűnő klinikai tünetekkel, súlyos mozgászavarral jár. Az idült forma gyakrabban, de később alakul ki és változatos tünetekkel jár. Sántaság lép fel az egyik, vagy mindkét hátulsó végtagon. Fáradékonyság, csökkent terhelhetőség, kisebb munkabírás, szokatlan járás és testtartás (csapott far) mutatkozik. Az állat fájdalmat jelez és ellenkezik felkelés, lépcsőmászás, vagy a hátulsó végtagok passzív mozgatása során. A futás nyúlvágtaszerűvé válik. Végül a comb és a medence izomzata elvékonyodik, kiemelkednek a combcsontok nagyforgatói, nő az azok közötti távolság. Néha kattanás is hallható járás közben. Ez a betegség nagyon sok kutyának okoz szenvedést, munkaképtelenséget, tulajdonosaiknak pedig jelentős kiadásokat. A diszplázia klinikailag tünetmentes, mozgászavarral nem járó formája szintén veszélyes, mert ezek az állatok - akárcsak a klinikai tünetekben későn jelentkező esetek - gyakran felderítetlenek maradnak és tenyésztésre kerülnek, átörökítve utódaikra a betegséget.

A megbetegedett kutyák eltérő módon reagálnak a csípőízületben kialakult elváltozásokra. Míg az érzékeny egyedek az enyhe elváltozásokat is súlyos sántasággal jelzik, addig a kevésbé érzékenyek még az ízületet súlyosan roncsoló folyamat esetén sem mutatnak klinikai tüneteket. Ráadásul más megbetegedések is okozhatnak hasonló mozgászavart. Ma már ezért köztudott, hogy a csípőízületi diszplázia biztos megállapítása, vagy kizárása nem lehetséges röntgenvizsgálat nélkül!

Betöltött 12 hónapos kor után elvégzett vizsgálattal (végleges) besorolás:
HD-A (mentes): engedélyezett, korlátozás (megkülönböztetés) nélkül lehet tenyészteni
HD-B (majdnem mentes/átmeneti):   engedélyezett, korlátozás (megkülönböztetés) nélkül lehet tenyészteni
HC-C (enyhe): engedélyezett, a pároztatás egészséges (mentes - A) csípőjű kutyával javasolt!
HD-D (közepes): nem engedélyezett
HD-E (súlyos): nem engedélyezett

  1. Elbow Dysplasia - Könyökízületi diszplázia

A könyökizületi diszplázia (továbbiakban könyökdiszplázia), a csípődiszplázia után a második leggyakoribb, örökletes mozgásszervi betegség. Elsősorban a nagytestű kutyáknál gyakori, de előfordulhat kistestűeknél is.

A könyökdiszplázia lényege, hogy a könyökizületet alkotó karcsont és két alkarcsont egymással érintkező izületi felszíne, nem illeszkedik megfelelően egymáshoz. Ennek következtében helyenként - a túl szoros illeszkedés következtében - feszülés, más helyen pedig - a túl laza illeszkedés miatt - instabilitás jön létre a diszpláziás könyökizületben. Az illeszkedési hibákból eredően a könyökizületben porcleválások (anconeus ill. coronoideus leválás), porcdegeneráció (oszteokondrózis dissecans), porckopásokkal, porcfelrakódásokkal kísért degeneratív izületi betegség: arthrózis jön létre.

A csípődiszpláziához hasonlóan a könyökdiszplázia esetében is megkülönböztetünk tenyésztői szempontból diszpláziás de tünetmentes (legalábbis egyenlőre tünetmentes) és klinikailag könyökdiszpláziás, (azaz a betegség miatt sánta) kutyát. A tenyésztői szempontból enyhe könyökdiszpláziás kutya akár sántaság mentesen is leélheti az életét de örökíti a betegséget.
A könyökizületi diszplázia előzetes szűrővizsgálatát hat-hét hónaposan, végleges szűrését egy éves kor után végezünk. Fontos tudni, hogy minden kölyökkori (5-9 hónapos kor) sántaság hátterében állhat könyökdiszplázia is. Ha a kölyökkori könyökdiszpláziát nem veszik időben észre és nem kerül időben műtétre, annak visszafordíthatatlan következményei lehetnek, a kutya későbbi életére, ill. mozgására nézve. Tehát minden fiatalkori sántaságot alaposan (röntgennel) ki kell vizsgálni és súlyos fokú diszplázia esetén azonnal meg kell tenni a szükséges lépéseket. A fiatal korban jelentkező könyökdiszplázia jele a mellső lábakon jelentkező vissza-visszatérő sántaság, ami ugyan fájdalom csillapítóra javulhat, de teljesen nem szűnik meg. Mindemellett észrevehető a könyökizületek duzzanata is. Ezen tünetek észlelésekor haladéktalanul forduljunk állatorvoshoz. Az idős korban jelentkező könyökdiszpláziára a pihentetés után kialakuló, visszatérő sántaság jellemző. A könyökdiszpláziás kutya könyökizülete duzzadt, nyújtása-hajlítása korlátozott ill. fájdalmas. A röntgenfelvételen ilyenkor porcleválások, porckopások ill. porcfelrakódások láthatók. Súlyos fokú könyökdiszplázia esetén fiatal korban minden esetben műtét javasolt. Idős kori könyökdiszplázia esetén gyógyszeres kezelés, esetleg műtéti megoldások javasoltak. Fontos tudni, hogy a fiatal korban nem megoperált, súlyos időskori könyökizületi arthrózis esetén már nem létezik jól használható műtéti megoldás, leginkább csak a gyógyszeres kezelés marad.

A jövőbe tekintve az állatorvosok és tenyésztők feladata nem csak egy egyed, hanem a fajta "megszabadítása" ettől az örökletes fejlődési rendellenességtől. Ez hasonlóan a csípőízületi diszpláziához a tenyésztésre szánt kutyák előzetes szűrővizsgálatával és az eredmények alapján szigorú szelekcióval érhető el.

Öröklődésmenete még összetettebb, mint a HD-é, ezért kell az állomány szűrésével kiiktatni a betegséget. A röntgen vizsgálatok az IEWG kritériumai alapján zajlanak.

Következő kategóriák léteznek:

  • normál (mentes) /0-fok/;
  • enyhe /I-fok/;
  • közepes /II-fok/;
  • súlyos /III-fok/;
  1. Szem betegségei
    1. PRA

A Progresszív Retina Athrophia egy olyan megbetegedés, amely folyamatosan romló, előrehaladó formában, végül a beteg teljes látásvesztéséig (megvakulásáig) fajul.

Ezen megbetegedés esetében a csapok és pálcikák leépüléséről, degenerációjáról beszélünk. A pálcikák az éjjeli látásért, a csapok a nappali- és színes látásért felelősek. Az elváltozások általában a pálcikák elfajulásával kezdődnek, tehát a tulajdonos számára észlelhető tünet, a sötétedéskori látászavar, melyet később sajnos a csapok degenerációja is követ, így a végkifejlet a teljes vakság. A betegség előrehaladta folyamán, még jóval a vakság beállta előtt, feltűnő tünet lehet a pupillák túlzott tágassága, viszonylagos "fénymerev" mivolta. Későbbiek során az esetek jó részében a szemlencse homálya is csatlakozik a tünet együtteshez.

A megbetegedésnek, a tünetek megjelenése és a vakság beállta szerint alapvetően 3 formáját különböztethetjük meg:

1. korai forma:

6 hónapos kor körül kezdődik sötétedésnél a rossz látás, a megvakulás 1-2 éves kor között következik be.

2. közepes forma:

az első jeleket 1-2 éves korban lehet észlelni, a vakság 3-5 éves korra következik be.

3. késői forma:

a látásromlás 3-5 évesen észlelhető, a vakság 6-9 évesen jön el.

 

A megbetegedés autosomális, recesszív öröklésmenetet mutat. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az utód akkor lesz beteg, ha mind az anyától, mind az apától örökölte az elváltozást hordozó gént.

Abban az esetben, ha az utód csak az egyik szülőtől örökölte a betegség génjét, maga nem betegszik meg, de az utódainak továbbörökítheti az elváltozást determináló gént.

szülő

 

utód

 

A kölykök…

PP x PP

mentes x mentes

 

x

 

=

         

100 % esély a mentességre

PP x Pp

mentes x genetikai hordozó

 

x

 

=

         

50% esély a mentességre
50% esély a genetikai hordozóságra

PP x pp

mentes x klinikai terhelt

 

x

 

=

         

100% esély a genetikai hordozóságra

Pp x Pp

Genetikai hordozó x genetikai hordozó

 

x

 

=

         

25% esély a mentességre
50% esély a genetikai hordozóságra
25% esély a klinikai terheltségre

Pp x pp

Genetikai hordozó x klinikai terhelt

 

x

 

=

         

50% esély a genetikai hordozóságra
50% esély a  klinikai terheltségre

pp x pp

Klinikai terhelt x klinikai terhelt

 

x

 

=

         

100% esély a klinikai terheltségre

 

Ezek alapján több kategóriát állíthatunk fel, genetikailag mentes, genetikailag terhelt, klinikailag terhelt:

klinikai terhelt (pp)

PRA gén mindkét szülőtől
- a kutya meg fog vakulni
- a teszt lehet mentes mielőtt a látás károsodás beáll, utána terhelt.
- ha rendszeresen teszteljük, előbb-utóbb fennakad a szűrőn.

genetikai hordozó (Pp)

PRA gén csak az egyik szülőtől
- a kutya tünetmentes, annak a lehetősége, hogy a betegség kialakuljon minimális
- csak genetikai tesztel kimutatható

mentes (PP)

Nincs PRA gén
- a kutya egészséges, a látása jó, és a teszt eredménye mentes!"

 

Kínai meztelenkutya fajtánál lehetőség van arra, hogy a betegség prcd-PRA formáját, ami a leggyakoribb a fajtában, genetikailag szűrhessük. A teszteket vérből vagy nyálból végzik el. A mintákat külföldi laborokba kell küldenünk kiértékeltetni. A legismertebb laboratórium, amely ezt végzi az Optigen Amerikában. http://www.optigen.com/ De más laborokban is elérhető a teszt:

http://www.laboklin.co.uk
http://www.prcdtest.com/hu/;
https://www.eurovetgene.com/index.php/en/

 

Tibeti terrier fajtában két genetikai teszt is elérhető a PRA két formájára. A PRA3, illetve az Rcd4 tesztek az angol AHT laborban elvégeztethetőek nyálmintából. http://www.aht.org.uk/cms-display/genetics_ncl.html

Mivel a genetikai tesztek nem olyan régen elérhetőek és tenyésztésbe vétel előtt elvégezhetőek a hordozó kutyák tenyésztésbe vonása engedélyezett mentes egyedekkel való párosításkor, hiszen a teszteredmények tükrében fel lehet állítani olyan tenyésztési programot, ami nem sérti a fajta érdekeit, illetve a tenyésztési szabályzatban megfogalmazott elvárásokat.

A kínai meztelen kutyák esetében nem csak a PRA prcd formája az ismeretes. Ezért fontos a klinikai szemszűrés, ami történhet szemfenék ophtalmoscopos vizsgálattal vagy electroretinografiával. Ezekkel a módszerekkel csak a beteg kutyákat lehet kiszűrni a hordozókat nem. Mivel a kutya korának előre haladtával alakul ki a betegség, ezért a tesztet többször is meg kell ismételni.

  1. PLL –Primary Lens Luxation / Elsődleges szemlencse-ficam

 

Az elsődleges szemlencse-ficam szintén örökletes betegség. A szemlencse elmozdul, (kificamodik) és helyzete alapján különböző módon zavarja, befolyásolja a látást. A betegség oka a szemlencse függesztő rostjainak, a zonuláknak a gyengesége vagy hiánya. Az elmozdulás lehet részleges (subluxatio) vagy teljes (luxatio). Teljes helyhagyásnál a szemlencse az üvegtesbe vagy az elülső csarnokba kerülhet

Autoszomális módon öröklődik, mint a PRA. A betegség során a kutya iszonyatos fájdalmakat él meg! És csak a beteg szem eltávolításával javítható az állapot.

Szerencsére van már genetikai teszt, ennek a betegségnek a kimutatására is több fajtában.

http://www.aht.org.uk/genetics_pll.html

http://www.offa.org/

http://www.laboklin.co.uk

http://www.prcdtest.com/hu/

https://www.eurovetgene.com/index.php/en/

 

Mivel a kutatások azt mutatják, hogy néhány fajta Pll érintettsége igen magas, csak mentes kutyákat tenyésztésbe vonni pusztító hatással lenne a fajtára nézve, mert a genetikai állomány változatossága olyan mértékben csökkenne, hogy az más, örökletes betegségek valószínűségét növelné, olyan betegségekét, amelyekre ráadásul jelenleg nem lehet genetikailag szűrni.

Ezért a hordozó kutyák tenyésztésbe vonását is lehetővé kell tenni genetikailag mentes egyedekkel, mivel ezzel a megoldással a beteg utódok születése 100 %- os formában kiküszöbölhető a genetikai állomány beszűkítése nélkül.

Másodlagos lencseficam is ismert, ennek valószínűsége nagyon kicsi és többnyire valamilyen fizikai hatás eredményeképpen jön létre, ezért a másodlagos lencseficammal érintett kutyák tenyésztésből kivonása csak a klinikai tünetek megjelenése után lehetséges. 

A genetikai szűrésekkel kapcsolatban általánosan elmondható, hogy a végleges cél a csak mentes egyedekkel való párosítás, de ez csak több generáción keresztüli, szelektív tenyésztéssel kivitelezhető, úgy hogy a fajta génállományának változatossága drasztikusan ne csökkenjen.

Amennyiben a szülők genetikailag mentesek, az utódok szülők általi mentesek, ezt a tenyésztő a szülők genetikai teszteredményeivel tudja igazolni.

  1. Zöldhályog – Glaukóma

A zöldhályog tulajdonképpen a szem belső nyomásának emelkedéséből adódik. Valamilyen oknál fogva a szem belsejében folyamatosan termelődő csarnokvíz elvezetése zavart szenved. Ez lehet egy belső szemgyulladás, vagy szemet ért tompa ütés, sokszor ismeretlen ok miatt kialakuló elvezetési zavar. A belső nyomásfokozódás miatt a szem megkeményedik, s mivel tágulni számottevően nem képes, ezért a látóideghártyát rápréseli a szemgolyó hátsó inas falára, amitől a látóideg-hártyában beszűkülnek az erek. Ettől viszont fokozatosan elsorvad a hártya és előbb utóbb látásromlás, majd teljes vakság alakul ki.

Feltűnő, hogy ha félhomályban, vagy sötétben egy elemlámpával bevilágítunk az eb szemébe, akkor hatalmasan tág pupillákat és ijesztően zölden visszatükröződő szemfeneket látunk. A sorvadt ideghártya ilyen élénk zölden tükrözi vissza a fényt (ezért hívják zöldhályognak). Ha ilyet észlelünk kutyánknál, esetleg fokozatosan romló látás mellett, feltétlenül forduljunk állatorvoshoz. A látás elvesztésén túl a betegség nagy fájdalmat is jelent a kutyusnak. A zöldhályog - vagy glaukóma - szemtükrözéssel és szemnyomás méréssel jól diagnosztizálható és az esetek nagy részében a megfelelő gyógyszerekkel - tablettákkal és szemcseppekkel - csökkenthető a szemnyomás és az ilyen kutyusok is normális életet élhetnek.

Jelenleg csak klinikai vizsgálattal mutatható ki a zöldhályog. 

  1. Szürkehályog- Cataract

A szürkehályog a szemlencse elhomályosodása, szabad szemmel is látható a pupillák fehéres elváltozása. Öröklődő és szerzett formája is ismert. A veleszületett katarakta lehet méhen belüli károsodás eredménye és örökletes is, ezeket szinte lehetetlen megkülönböztetni, így a veleszületett kataraktás egyedet mindenképpen ki kell zárni a tenyésztésből. Általában lassabb lefolyású, bármely életkorban kialakulhat. Szemvizsgálattal a korai stádium is könnyen diagnosztizálható. Ahogy a PRA és a lencse ficam, a katarakta is autoszomális módon öröklődik, tehát tünetmentes szülőknek is lehet beteg kölyke, amennyiben mindkét szülő hordozó.

Jelenleg csak klinikai vizsgálattal mutatható ki a szürkehályog. 

  1. Az üvegtest elváltozásai - Vitreous Degeneration

Az üvegtestnek többféle elváltozása lehet. Egyenlőre még nem bizonyított, de úgy hiszik, hogy többféle betegség előjele lehet.

A betegség a klinikai szemvizsgálat során kimutatható.

  1. Dry eye - Száraz szem

Az úgynevezett száraz szem a kötőhártya és a szaruhártya szárazságát jelenti. A száraz szem lehet a nem megfelelő könnytermelés (a könny elégtelen víztartalma) következménye. Ebben a típusban a könnymirigy nem termel elegendő könnyet ahhoz, hogy az egész szaruhártyára kiterjedő, összefüggő réteget alkosson. Ez a száraz szem leggyakoribb oka.

Bár a száraz szemet rendszerint már a tünetek alapján felismeri az orvos, a szem nedvességtartalmát Schirmer-teszttel mérheti meg - szűrőpapírcsíkot helyez a szemhéjszélre. Az esetleges károsodás megállapításához réslámpával vizsgálja meg a szemet. Még a legsúlyosabb szemszárazság esetén is ritka, hogy a látás elvész, bár az irritáció lehet olyan súlyos, hogy a beteg kutyák a szemüket nehezen tudják használni. Súlyos szemszárazság mellett a szaruhártya megvastagodhat, vagy fekélyek és hegek alakulhatnak ki. Néha erek is benőhetnek a szaruhártyába. A hegesedés és az ereződés károsítja a látást. Néhány óránként műkönnyet (a valódi könnyet utánzó anyagot tartalmazó szemcsepp) cseppentve általában sikerül megszüntetni a panaszokat. A száraz, huzatos helyek kerülése és párásítók használata szintén segíthet. Kisebb műtétet is végezhetnek, amellyel megakadályozhatják a könny lefolyását az orr felé, így több könny marad a szem nedvesen tartásához.

Schirmer-teszttel kimutatható.

 

1. korai forma:

6 hónapos kor körül kezdődik sötétedésnél a rossz látás, a megvakulás 1-2 éves kor között következik be.

2. közepes forma:

az első jeleket 1-2 éves korban lehet észlelni, a vakság 3-5 éves korra következik be.

3. késői forma:

a látásromlás 3-5 évesen észlelhető, a vakság 6-9 évesen jön el.

  1. Más betegségek
    1. Closed Ear Canal- Zárt fül betegség

 

Minden kiskutya zárt füllel születik. Normális esetben a fül körülbelül a 21 nap tájékán nyílik ki és a kiskutya onnantól hall. Néhány esetben az egyik, vagy a jobb és a bal fül is zárva marad. Ezt hívjuk zárt fülnek. Sokszor maga a fül túl kicsi vagy nem fejlődik ki rendesen, de addig nem lehet tudni a betegség meglétéről, amíg a fülek normális esetben is kinyílnának.

Néhány kölyöknél a fülek nincsenek kifejlődve rendesen, például dobhártya sincsen, de másoknak a fülük tökéletesen fejlett. Azzal, hogy műtéti úton megnyitják a hallócsatornájukat a probléma rendeződik és hallanak a későbbiekben.

A betegség örökletes mivolta ismeretlen, valószínűleg több génhez kötött.

Fel-felbukkannak zárt füllel született egyedek, de általánosságban elmondható, hogy a fajtákban nem ez a leggyakrabban előforduló betegségek egyike. Jelenleg nincs rá előzetes szűrési lehetőség, a betegség csak a tünetek megjelenése után mutatható ki. Tudatos tenyésztési programmal a beteg egyedek száma csökkenthető.

  1. Epilepszia - Epilepsy / seizures

Az epilepszia alatt olyan idegrendszeri bántalmat értünk, amely jellegzetes, ismétlődő görcsrohamokban nyilvánul meg. Kutyák egyik leggyakoribb idegbetegsége, macskáknál jóval ritkábban találkozunk vele. Oka ismeretlen, feltételezhető a genetikai eredet. Egyes fajták (golden retriever, labrador retriever, uszkár, német juhász, tacskó) kifejezetten hajlamosak a betegségre, de bármely kutyánál jelentkezhet.

Egyes esetekben a betegség kialakulása visszavezethető az agyvelőgyulladásos, esetleg traumás eredetű károsodására.

A görcsöket kiváltó hatások között szerepelhet többek között a stressz, a félelem, a kifáradás, erős fény vagy hanghatás, időjárás változás, de spontán, akár alvás közben is kialakulhat a roham.

Az epilepszia lefolyása különböző súlyosságú lehet. Enyhébb esetben a kutya hirtelen elveszti egyensúlyát, támolyogni kezd, lerogy, majd az oldalára dől. Rövid időn belül felkel, de mozgása bizonytalan, szeme ijedt, tekintete zavart. Súlyosabb esetben a roham szinte villámcsapásként éri a kutyát. Az állat az oldalára vágódik, teste megmerevedik, végtagjaival futó mozgásokat végez, pupillái kitágulnak, feje és nyaka teljesen hátrafeszül. A rágóizmok rángása miatt a kutya szája habzik, ajkait és nyelvét véresre haraphatja. A roham alatt nyöszörgő, vagy akár sikító hangot hallathat, bélsár- és vizeletürítés is előfordulhat. A roham pár másodperctől maximum néhány percig tart, de ez a gazdi számára jóval hosszabb időnek tűnhet.

Az epilepsziás görcsök jelentkezhetnek ritkán, havonta, esetleg félévente, lehetnek azonban akár naponta többszöriek is. Jelentkezhetnek a görcsök rendszertelenül, más kutyáknál azonban rendszeres időközökben lehet számítani a roham kialakulására.

A roham alatt a legfontosabb, hogy a kutyát a sérülésektől megóvjuk, ezért óvatosan meg kell fogni a fejét, hogy ne ütődjön a földhöz, vagy a környezetében lévő tárgyakhoz.

Soha ne nyúljunk ilyenkor a szájába, mert öntudatlan állapotában nekünk is komoly sérülést okozhat. Egy pár cm átmérőjű fadarabot, vagy egyéb alkalmas eszközt célszerű ilyenkor kedvencünk szájába tenni, megakadályozandó, hogy saját nyelvét elharapja. Roham után gondoskodni kell arról, hogy kedvencünk egy-két órát nyugodt, lehetőleg elsötétített helyen pihenhessen.

Ritkán jelentkező görcsök esetén nincs szükség gyógyszeres kezelésre. Gyakran jelentkező rohamok esetén csak a kutya élete végéig adott megfelelő gyógyszerek segítségével érhető el tünetmentesség, a betegség azonban nem gyógyítható. Általában az embergyógyászatban használt és jól bevált szerek kerülnek kutyák esetében is alkalmazásra.

Az epilepsziára jelenleg nincs genetikai szűrés. Epilepsziás kutyák tenyésztésbe vétele nem lehetséges.

Nem gyakori a betegség előfordulása. Jelenleg nincs rá előzetes szűrési lehetőség, a betegség csak a tünetek megjelenése után mutatható ki. Tudatos tenyésztési programmal a beteg egyedek száma csökkenthető.

  1. DM (Degeneratív myelopathia)

A betegség által leggyakrabban sújtott fajta a német juhászkutya, de más fajtatiszta ebekben, is leírták. Kínai meztelenkutya fajtában találtak már genetikailag hordozó kutyát, ezért ezt a betegséget is meg kell, hogy említsük.

Öt éves kor alatt nem jelentkezik a betegség klinikai tünetekkel, leggyakrabban ennél idősebb kutyákban, 8-10 éves korban okoz problémát.

Tünetek: a hátulsó testfél gyengesége, kezdetekben csupán helyzetérzékelési zavarok, ataxia jelentkeznek, később a hátulsó testfél egyre súlyosabb gyengülése következik be, majd kialakul a teljes járásképtelenség. A fenti tüneteket leszámítva az állat egyébként egészséges, a mellső lábak érintettsége nem jellemző. Kezdetekben a tulajdonosnak feltűnhet, hogy kedvence a hátulsó lábvégeit nem emeli teljesen, azokat néha a talajon húzza. Gyakran a tünetek nem szimmetrikusak a két hátulsó végtagon. A kór előre haladtával a hátulsó végtag izmainak sorvadása figyelhető meg. Vizelet és bélsárürítési probléma szórványosan előfordulhat a betegség késői szakaszában. A beteg állapota fokozatosan romlik, a megjelenésétől számítva átlagban 6-12 hónap múlva kialakul a teljes járásképtelenség.

A genetikai teszt megjelenéséig a diagnózis felállítása igen bonyolult és költséges volt (nagyon alapos neurológiai és ortopédiai vizsgálat, radiológia, gerincvelő folyadék analízis, gerincvelő festés (myelographia), ill.elektrodiagnosztikai tesztek, CT, vagy MRI képalkotó eljárások).

A kórjóslat nagyon kedvezőtlen, a gyógyszeres terápia csupán késlelteti az érintett ebek állapotának romlását.

Mivel a betegség nem gyógyítható és folyamatosan romló tendenciát mutat, a végstádiumban az állatok szenvedéstől történő megváltása az egyedüli megoldás.

A betegség autoszomális recesszív módon öröklődik.

Amerikában az OFFA –nál érhető el genetikai teszt a DM kimutatására. http://www.offa.org/dnatesting/dm.html

A DM teszt ajánlott, de nem kötelező.

  1. Heart murmur- Szívzörej

A szívhangok kóros folyamatok folytán zörejessé válnak; míg a szívhangok rövid, élesen határolt hangképen hallhatók, addig a szívzörej hosszabbra nyúlik s fúvó, érdes, búgó jelleget nyer. A szívzörej is a szívmozgás szakaival függ össze, ezért megkülönböztetünk szisztolés és diasztolés szívzörejt, sőt miután a szívpitvarok összehúzódása a szívkamaráét megelőzi, azon zörejek, amelyek a pitvar működésével függnek össze, preszisztolés zörejeknek mondatnak. Szisztolés zörejek keletkeznek, ha a kéthegyű vagy a háromhegyű billentyű nem zár pontosan, avagy ha a tüdő verőerébe vagy az aortába csak szűkületen át juthat a vér; diasztolés zörej támad, ha az aorta vagy a tüdőverőér billentyűi hibásak, vagy a két- és háromhegyű billentyű tájékán (a pitvar-kamarai szájadékon) van szűkület jelen. Hogy ezen szívbántalmak közül melyik van jelen, arra következtetünk egyrészt azon helyről, amelyen a zörejt meghalljuk, másrészt azon egyéb tünetekből, amelyek a zörejnek megfelelő bántalomban meg kell jelenni. A szívzörejek tehát csak egy jelet alkotnak a kórjelzésre, de magukban véve még nem kétségtelen bizonyítékai valamely szívbántalomnak. A szervi szívzörej szűkületek mellett abból származnak, hogy a vérnek a szűkült helyen nagy sebességgel kell átáramolni s ez alatt a szűkült hely érdes falaival súrlódik; billentyűelégtelenség mellett pedig az által keletkeznek, hogy a vér egy része visszafelé folyik ismét szűk nyíláson keresztül.

A szívbetegségek tünetei:

A vesebetegségekhez hasonlóan a szívbetegségek tüneteit is könnyű nem észrevenni, illetve előfordul, hogy a betegség nem jár tünetekkel. Ha csak enyhébb zörej tapasztalható (1-től 3-ig a hatfokú skálán), valószínű, hogy nem jelentkeznek tünetek, így az állat gazdája nem is fog tudni a betegségről. Ahogy említettem, az állatorvos sem biztos, hogy észleli a tüneteket, ezért fontosak az alaposabb vizsgálatok.

A betegség előrehaladtával a jellemző tünetek a következők:

  • Köhögés
  • Fáradékonyság, a kutya nem bírja a testmozgást
  • Ájulás, pillanatnyi eszméletvesztés
  • Súlycsökkenés vagy súlygyarapodás
  • Egyenetlen, akadozó légzés, vagy a légzésminta általános megváltozása

A szívbetegségeket fontos idejekorán felismerni, hogy a lehető leghamarabb meg lehessen kezdeni a gyógyszeres kezelést, ami elősegíti a szív állapotromlásának lelassítását, és ennélfogva meghosszabbítja a kutya életét, valamint javítja életminőségét. Ha csak akkor ismerjük fel a betegséget, mikor a szív már komolyabban károsodott, a gyógyszeres kezelés már csak kevés segítséget tud nyújtani, hiszen a károsodás visszafordíthatatlan. Változó, hogy a szívbetegségben szenvedő kutyák meddig élnek – egyesek már fiatalon elpusztulnak, mások viszonylag öreg kort érnek meg.

Melyek a megfelelő vizsgálatok?

Sok esetben az állatorvosok nem észlelik a kisebb zörejeket, ezért a megfelelő vizsgálatokat ajánlott egy szakképzett kardiológussal elvégeztetni. A szívzörejek észlelésének különféle módjai léteznek – az auszkultáció (különleges sztetoszkóp alkalmazása), illetve ha ezután is bizonytalan az eredmény, a doppler ultrahangos vizsgálat.

 A doppler vizsgálat a működő szívbe enged betekintést, és hasonló az embereknél terhességkor alkalmazott ultrahangos vizsgálathoz. Ezek a vizsgálatok nem igényelnek fizikai beavatkozást, feltárást, és általában altatás nélkül is elvégezhetők. A szívzörejeket egy hatos skálán osztályozzák, ahol az 1 a nagyon enyhe, a 6 pedig a nagyon komoly zörejeket jelölni. A vizsgálatot követően igazolás kerül kiállításra arról, hallható ez zörej, és ha igen, milyen fokú. A fiatal kutyakölyköknél néha tapasztalható ártalmatlan zörej, amelyet később kinőnek, így a kutyákat nem ajánlott 1 éves kor előtt vizsgálni, azt követően pedig évente kell megejteni a vizsgálatot. Szakképzett kardiológust az állatorvos tud ajánlani.

 

Besorolás

 

A szívzörej erősségének leírása

I.

Nagyon halk, alig hallható. Csak néhány másodpercnyi hallgatózás után, csendes környezetben lehet észrevenni.

II

Gyenge, de jól észlelhető. (puncta maxima helyén)

III.

Közepes intenzitású, jól hallható.

IV.

Erőteljes, nagyon jól hallható, de szívtájéki rezgés nincs.

V.

Nagyon erős, szívtájéki rezgés van.

VI.

Legerőteljesebb, szívtájéki rezgés van. A mellkastól kissé távol tartott fonendoszkóppal is észlelhető.

 

Hogy öröklődik a szívbetegség?

A szívbetegségek öröklődését nem ismerjük pontosan, azonban feltételezik, hogy recesszív gének felelősek érte. Ez azt jelenti, hogy egyes kutyákban, bár soha nem jelentkezik rajtuk a betegség, megvannak ezek a gének, és továbbadják őket az utódjaiknak. Ha pedig ezek az utódok párosodnak egy másik, a gént hordozó kutyával, a kölykeikben kialakul a szívbetegség. A fenti elmélet igazolásához további kutatások szükségesek

A szívzörej nem tartozik a leggyakoribb betegségek közé a fajták esetében. Klinikai vizsgálattal kimutatható, ezért a kutyák klinikai szűrése ajánlott.

  1. Neuronal Ceroid Lipofuscinosis (NCL) - Neuronális ceroidális lipofuszcinózis (NCL) / Batten-kór

 

A Batten-kór (neuronális ceroidális lipofuszcinózisnak, NCL) kialakulásának oka az idegsejtekben jelenlevő zsír- és fehérjeszemcsék kóros felhalmozódása, ami megakadályozza a sejtek működését. Ez későbbiekben az agy rendellenes működéséhez vezet, majd az idegrendszer gyors és korai leépülése miatt korai elhalálozással végződik. Az idegrendszeri sejtpusztulás következő szakaszában légzési elégtelenségek, idegrendszeri zavarok és rohamok jelentkeznek. A rohamokat - az epilepsziához hasonlóan - az idegsejtek fokozott szinkronizált működése hozza létre. Autoszomális módon öröklődik.

Tibeti Terriereknél az AHT végez genetikai tesztet. http://www.aht.org.uk/cms-display/genetics_ncl.html

  1. Ajánlott genetikai szűrések

 

PRA

Pll

DM

NCL

chinese crested dog, powder puff, 

Prcd-PRA

ajánlott

 

ajánlott

 

ajánlott

 

tibeti terrier

PRA3 teszt ajánlott.

Rcd4-PRA teszt ajánlott.

 

ajánlott

 

 

ajánlott

 

Pillanatnyilag a többi fajtára genetikai tesztek még nem állnak rendelkezésre, amennyiben ezeknél a fajtáknál új genetikai tesztek megjelennek és elérhetővé válnak úgy ezek bevezetése a fajták szűrési programjában fokozatosan meg fog történni.

 

  1. Genetikai szűrésekre vonatkozó előírások

Genetikailag hordozó kutya csak genetikailag mentessel párosítható.

Genetikailag beteg kutyával tenyészteni csak különösen indokolt esetben, az elnök előzetes írásos engedélyével lehetséges. Az engedélyt írásban, a pároztatás indoklásával kell kérni. Az elbírálás ideje max. 30 nap. Genetikailag beteg kutya csak genetikailag mentessel párosítható. Genetikailag hordozó és beteg kutyával való párosításkor a tenyésztő köteles a párosításból született kölyköket tesztelni és a leendő vásárlók tudomására hozni az eredményeket.

 Amennyiben a szülők genetikailag mentesek, az utódok szülők általi mentesek, ezt a tenyésztő a szülők genetikai teszteredményeivel tudja igazolni.

  1. Kötelező és ajánlott klinikai szűrések      

                                                                                                                

 

Klinikai szemteszt

Patella (klinikai)

Szív-vizsgálat

HD (klinikai)

Könyök

chinese crested dog, powder puff, 

 ajánlott

Kötelező a tenyésztésbe vételhez.

ajánlott

ajánlott

 

japán chin

ajánlott

Kötelező a tenyésztésbe vételhez.

ajánlott

 

 

lhasa apso

ajánlott

Kötelező a tenyésztésbe vételhez.

 

 

 

pekignese

ajánlott

Kötelező a tenyésztésbe vételhez.

ajánlott

 

 

shih-tzu

ajánlott

Kötelező a tenyésztésbe vételhez.

 

 

 

tibeti spániel

ajánlott

Kötelező a tenyésztésbe vételhez.

 

 

 

tibeti terrier

ajánlott

Kötelező a tenyésztésbe vételhez.

 

ajánlott

ajánlott

bichon frise

ajánlott

Kötelező a tenyésztésbe vételhez.

 

 

 

bolognese

ajánlott

Kötelező a tenyésztésbe vételhez.

 

 

 

coton de tulear

ajánlott

Kötelező a tenyésztésbe vételhez.

 

 

 

havanese

ajánlott

Kötelező a tenyésztésbe vételhez.

 

 

 

löwchen

ajánlott

Kötelező a tenyésztésbe vételhez.

 

 

 

maltese

ajánlott

Kötelező a tenyésztésbe vételhez.

ajánlott

 

 

 

  1. Klinikai szűrésekre vonatkozó előírások:

 

 

  • Tenyésztésbe vétel feltételei klinikai szemszűrés esetében:

A tesztet 3 évente kell ismételni. Így tenyésztésbe vételkor a kutyának rendelkezni kell 3 éven belüli klinikailag mentes teszteredménnyel.

  • Tenyésztésbe vétel feltételei patella szűrés esetében:

Csak mentes, I-es (enyhe) és II-es (közepesen- enyhe) fokozatú diagnózissal rendelkező kutyák vehetőek tenyésztésbe. Amennyiben egy kutya nem mentes, javasoljuk mentes kutyákkal való párosítását.

  • Tenyésztésbe vétel feltételei szív vizsgálat esetén:

Diagnosztizált szívzörejes kutya tenyésztése nem engedélyezett

  • Tenyésztésbe vétel feltételei HD szűrés esetében:

HD-A (mentes): engedélyezett, korlátozás (megkülönböztetés) nélkül lehet tenyészteni
HD-B (majdnem mentes/átmeneti):   engedélyezett, korlátozás (megkülönböztetés) nélkül lehet tenyészteni
HC-C (enyhe): engedélyezett, a pároztatás egészséges (mentes - A) csípőjű kutyával javasolt!
HD-D (közepes): nem engedélyezett
HD-E (súlyos): nem engedélyezett

  • Tenyésztésbe vétel feltételei könyökízületi diszplázia szűrés esetében:

normál (mentes) /0-fok/: engedélyezett, korlátozás (megkülönböztetés) nélkül lehet tenyészteni

enyhe /I-fok/: engedélyezett, korlátozás (megkülönböztetés) nélkül lehet tenyészteni

közepes /II-fok/: engedélyezett, a pároztatás egészséges (mentes) kutyával javasolt!

súlyos /III-fok/: nem engedélyezett

 

II.Tenyészcél

A magyarországi azonos elvek alapján történő szabályozott, ellenőrizhető, FCI standardhoz legjobban közelítő, egészséges, örökletes betegségektől mentes, fajta tiszta egyedek kulturált tenyésztése, szinten tartása, fejlesztése.

Az Egyesület célja, hogy a hazai állomány ellenőrizhető tenyésztőtől származó ebállományból tevődjön össze, mindenben eleget téve az állatvédelmi jogszabályi környezetek is. A csak mennyiségi szempontokat figyelembe vevő „szaporítás” felszámolása, a tenyésztésre nem alkalmas egyedek kiszűrése, csak a kiváló egyedekkel történő minőségi tenyésztés kialakítása a jelen szabályzat nyomatékos célja.

A tenyésztésre való alkalmasság megítélésének és a továbbtenyésztésre való kiválasztásnak alapjául a kutyák fenotípusos megjelenését tekintjük. A szelekció a standard követelményeknek való megfelelés és a fajtánként előírt egészségügyi szűrések szerint történik. 

További céljaink az állatvédelmi szempontból kifogásolható tartási körülmények megszüntetése, a fajták méltóságának megfelelő bánásmód kialakítása a társasági kutyatartók, tenyésztők körében.

III.       A tenyésztés módszere

A tenyésztés módszere a fajtatiszta tenyésztés, melynél kizárólagosan FCI által elismert törzskönyvbe bejegyzett és az egyesület által kiadott vagy jelen szabályzat szerint elismerni előírt tenyészminősítéssel bíró egyedeket lehet tenyésztési céllal párosítani.

Az egyesület a tenyészminősítés kiadásakor maximálisan megköveteli a fajtára jellemző küllem és viselkedésbeli előírások érvényesülését az FCI standardja és az anyaországbeli előírásokkal egyezően.

Az örökletes hibákat és betegségeket az egyesület feldolgozza, értékeli és tervszerű tenyésztési munkával törekszik kiszűrni az állományból.

IV. A fajtákra jellemző és a tenyésztésnél ajánlott tartási módok

Általános tartási szabályok

 

Az egyesületünk gondozásába tartozó társasági kutyák őseiktől genetikájukban hordozzák a jelzőkutyákra jellemző tulajdonságokat. Saját és fajtatársai biztonsága miatt az elkülönítési lehetőségeket meg kell teremteni a tenyészetekben az olyan elkerülhetetlen esetekre, mint pl. betegség, vemhesség, tüzelés, pozícióharcok stb. A kutyákkal való állandó érintkezés miatt nem megengedett, hogy az elkülönítési lehetőség a tenyésztő lakóházától távol helyezkedjen el. Kutyát nyitott kennelben, fénytelen helyiségben vagy kertben huzamosabb ideig tartani szigorúan TILOS! A kutyák részére ki kell jelölni egy helységet, ahol biztosítani lehet számukra a nyugodt, nappali vagy éjszakai pihenést. A helységet úgy kell kialakítani, hogy az könnyen tisztítható, fertőtleníthető legyen.

Minden tenyésztőnek törekednie kell arra, hogy kutyái békében egymás mellett éljenek.

Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek

A kutyák mozgási igényét sétával, a szabadban levő területeken lehet kielégíteni, amikor a tenyésztő foglalkozik a kutyáival (pl. játék, labdázás). A mindennapi gondoskodásnak a tenyésztőtől vagy a kutyákkal szoros kapcsolatban álló személytől kell kiindulnia. A testi érintkezés elengedhetetlen.

A hatályos Állatvédelmi Törvény alapján az állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását.

 

Szigorúan tilos a kutyákat ketrecekben, szállító boxokban tartani, mert ezzel a kutya megfelelő mozgási lehetőségétől meg van fosztva! Kivételes esetekben, pl. szállításkor, kiállításokon a kutya érdekében és védelmében átmenetileg megfelelő méretű ketrecben (a kutya fel tudjon állni és meg tudjon fordulni benne) rövid ideig tartó elhelyezése megengedett.

Beteg vagy lábadozó kutyát a kutya érdekében, hogy saját magában kárt ne tehessen, kizárólag állatorvosi javaslatra (állatorvos javaslata az ilyen jellegű tartásra, meghatározott időtartamra) meghatározott ideig zárt boxban, ketrecben lehet tartani.

A fajták tartásához hozzátartozik a megfelelő táplálás és gondos ápolás, melyet az alábbiakban szabályozunk.

Alkalmazandó táplálás:

Minden tenyésztőnek informálódnia kell kutyáinak tápanyagszükségletéről, és a teljesítményhez, életkorhoz, egészségi állapothoz megfelelő kiváló minőségű táplálékot kell adni részükre. Az ide vonatkozó ismereteket a tenyésztőknek a megfelelő szakirodalomból, és képzés útján kell elsajátítania. A takarmány elkészítésénél és a takarmány tárolásánál a legnagyobb higiéniára ügyelni kell. Az állatok etetése felügyelet mellett történjen, minden kutyát külön tálból etetve, részükre a legnagyobb nyugalmat biztosítva.

A kutyák részére friss, tiszta víznek folyamatosan rendelkezésre kell állnia.

Ápolás:

A kutyákat minden körülmények között ápoltan, tisztán kell tartani. Szőrzetük fajtánként annak minőségétől függően eltérő ápolást igényel, az ápolást hozzáértés esetén végezheti a tenyésztő, tartó is, de elsősorban bízzuk kozmetikus szakemberre illetve adott ápolási szükséglet esetén állatorvosra kell bízni (pl. fogkő kezelése).

Folyamatosan ellenőrizni kell

- a fogak állapotát, a fogkőképződést

- a bőrön és az ürülékben a parazitamentességet (belső és külső paraziták)

- a karomhosszúságot

- fülek és szemek tisztaságát

- általános egészségi állapotot.

A tenyésztő kötelessége, hogy kutyáinak egészségi állapotára a legnagyobb figyelmet fordítsa, és szükség esetén, a beteg állatot állatorvosi ellátásban részesítse.

Egészségvédelem:

A tenyésztőnek kötelessége a kutyák egészségének megóvása, a róluk való folyamatos gondoskodás.

Indokolt esetben haladéktalanul állatorvoshoz kell fordulnia a kutya érdekében. A tenyészkutyákon a tenyésztéshez szükséges kötelező szűrővizsgálatot el kell végezni.

A kutyákat rendszeresen kezelni kell a paraziták ellen (külső és belső élősködők), valamint az évi kötelező veszettség elleni és az egészségüket megvédő ajánlott oltásokban részesíteni kell őket.

Minden kutyának, amely az adott tenyészetben tartózkodik – akár ideiglenesen is – oltási könyvvel kell rendelkeznie, és a származási igazolásának (de legalább annak a hitelesített másolatának) az adott helyen rendelkezésre kell állnia.

A kölyköket az új tulajdonosnak chipeztetve, féreghajtás, és minimum 2 alapimmunizáló oltás után lehet átadni az új tulajdonosnak, legkorábban a kölyök 9 hetes korában.

Az egészség megőrzése érdekében a kutyákat és környezetüket folyamatosan tisztán, szárazon, külső és belső élősködőktől mentesen kell tartani, ügyelve a fokozott higiéniára.

A tenyésztők részéről az új tulajdonosoknak minden segítséget és felvilágosítást meg kell adni a fajtával való bánásmód, ellátás tekintetében.

Kölykök megfelelő fejlődéséhez szükséges körülmények biztosítása:

A kölyök fejlődése már az anyaméhben megkezdődik, ezért a tenyésztőnek a vemhes anya kutyát is nagyon oda figyelve kell tartania. Ügyelni kell, hogy a tenyészetben lévő kutyák ne bánthassák, hogy semmilyen fertőzést ne kaphasson el.

Különösen oda kell figyelni, hogy a napjában legalább kétszer adott táplálék, elegendő mennyiségű vitamint és ásványi anyagot tartalmazzon, mint az anya, mint pedig a fejlődésben lévő magzatok számára.

Az ellés alatt és után, fokozottan biztosítani kell az anya nyugalmát. Megfelelő állatorvosi ellátásban kell részesíteni, az anyát és a kölykeit is. Az anyának kiemelt minőségű, és a kölykök etetéséhez szükséges mennyiségű táplálékot, és folyadékot kell adni.

Különös képpen ügyelni kell a tisztaságra az ellető ládában és környezetében.

A kölykök fejlődését napról napra figyelemmel kell kísérni, a mentális fejődésükhöz szükséges módon naponta kézbe kell venni őket, átvizsgálni, hogy minden rendben van-e a fejlődésükkel.

A kiskutyákat 4-5 hetes koruktól kezdve el kell kezdeni az anyától függetlenül is kiegészítésképpen a koruknak megfelelő módon etetni, ezzel biztosítva, hogy az anya kutya szervezete is elkezdhessen regenerálódni. Ezzel együtt az anya kutya legalább 7 hetes korukig táplálja a kölykeit.

A kiskutyákkal legalább 4-5 hetes koruktól kezdve el kell kezdeni rendszeresen foglalkozni, kézbe venni, simogatni, játszani velük, ez elengedhetetlenül szükséges a mentális és szociális fejlődésükhöz, hogy a későbbiekben kiegyensúlyozott, jó idegrendszerű kutyák váljanak belőlük.

A kölykök nevelésénél nagyon oda kell figyelni a rendszeres takarításra (napjában többször is), az állandó tisztaságra.

Szankciók:

Az alomellenőr indokolt esetekben, vagy szúrópróba-szerű ellenőrzéskor minden esetben megvizsgálja a fent említett szabályok betartását.

A fent leírtak be nem tartása esetén az alomellenőrzési jelentés alapján az egyesület elnöke újabb vizsgálatot rendelhet el.

Amennyiben a tenyésztő az alomellenőrzést szándékosan megakadályozza, ez arra enged következtetni, hogy tenyészetében olyan állapotok uralkodnak, amelyek nem felelnek meg a szabályoknak. Így a sikertelen ellenőrzési kísérlet után írásban ismételt ellenőrzést jelent be a tenyésztőnek az alomellenőr, és ha a második ellenőrzés is sikertelen marad, az alom regisztrációja megtagadható.